AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK FELHÍVÁSA A GYERMEKEK OKTATÁSHOZ VALÓ JOGÁNAK A PEDAGÓGUS SZTRÁJK ALATTI ÉRVÉNYESÜLÉSE ÉRDEKÉBEN

Fontosnak tartom, hogy a közéletben felmerülő, a társadalmat megosztó, érzékeny, politikától sem mentes kérdések vitájában, egyes alkotmányos jogok érvényesülése érdekében elvi szinten, segítő jelleggel kifejtsem álláspontomat az érintett alapvető jogok védelme, egymással való látszólagos ütközése összetett kérdésében. 

Meggyőződésem, hogy a jogállam alapértékeinek tiszteletben tartása és tudatos felvállalása terén a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésnek kell kialakulnia. A jogállamiság ugyanis nemcsak az állam működésének jogi kerete, hanem valódi tartalom és érték. Az el nem vitatható demokratikus alapértékek között kiemelt jelentősége van a gyermeki jogok biztosításának. Az állam működését át kell hatnia annak a követelménynek, hogy a döntések elsődleges szempontjának a gyermekek legjobb érdekének kell lennie.   

Az Alaptörvény ennek szellemében nyilvánítja ki, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A személyiség kibontakoztatásának, a tájékozott és felelős polgárrá válásnak biztosítása szükségszerűen állami cselekvést igényel. Az állam feladata olyan intézményrendszer kialakítása és működtetése, amely mindenki számára szavatolja az oktatáshoz való jog érvényesülését, és egyben biztosítja a kötelező oktatásban való részvételt.

A gyermekek oktatáshoz való jogának érvényre juttatásában megkerülhetetlen szerepe van a pedagógusoknak. Nemcsak ismeretek elsajátítását segítik, hanem magatartásmintát is közvetítenek a diákjaik felé. Ezért is fontos, hogy a pedagógusok felelősségteljes hivatás-gyakorlását kiemelt társadalmi megbecsülés és méltó anyagi elismerés övezze. 

A sztrájk alapjogát érintően az állam feladata kettős: egyrészt védenie kell a sztrájkban részt vevők jogait, hiszen a sztrájkhoz való jog – a Sztrájktörvényben meghatározott korlátok között – az Alaptörvényben biztosított jog, amely gazdasági, szociális érdekeik védelme érdekében megilleti a munkavállalókat. Másrészről azonban védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, azt „elszenvedő” állampolgárok jogait is, hiszen a sztrájkjog gyakorlása szükségszerűen az ő alapjogaik korlátozásával járhat.

E két követelmény együttes érvényesülésének biztosítéka, hogy a sztrájkra vonatkozó rendelkezések értelmében a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytató szolgáltatóknál a sztrájkjog csak bizonyos feltételek megléte esetén gyakorolható. E korlátozás célja a sztrájkban részt nem vevők alapjogai érvényesülésének minél magasabb szintű garantálása, amelynek eszköze, hogy a munkabeszüntetés idején is biztosítani szükséges az adott szolgáltatás még elégséges szintjét. 

Jogállami keretek között az alkotmányos jogok rendeltetésüknek megfelelően, alkotmányos keretek között érvényesíthetőek. A sztrájkhoz való jog a jogszabályokban meghatározott követelmények maradéktalan betartása mellett gyakorolható, ilyen esetben élvez alkotmányos védelmet. Ez a védelem tehát nem terjed ki a „vadsztrájkra”, az úgynevezett polgári engedetlenségi akcióra, amely nem a munkaharc törvényes eszköze, hanem az alkotmányos kereteken kívül zajlik, olyan morális ellenállás, mely az elérni kívánt cél érdekében vállaltan jogellenes, így veszélyes távlatokba vezet. 

Egy jogállamban rendelkezésre állnak az alkotmányos jogok érvényesítésének, a politikai megnyilvánulásnak a jogszerű és alkotmányosan garantált formái – ezeket valamennyi állampolgár igénybe veheti annak érdekében, hogy kifejezze véleményét és hatást gyakoroljon a közügyek alakulására. Nem tesz viszont elfogadhatóvá egy jogszerűtlen megmozdulást pusztán az, ha annak kimondott célja egy igazságtalannak vélt helyzet feloldása. A társadalmi és politikai status quo ebben az értelemben alkotmányos védelemben részesül – annak megváltoztatására csupán demokratikus, mások alapvető jogait tiszteletben tartó eszközök útján nyílik lehetőség.

Ezzel kapcsolatban rámutatok, hogy a sok tekintetben példának tekintett német jogi szabályozás e téren eltér, a német alkotmánybíróság döntése szerint ugyanis alkotmányosnak minősül a közszolgálatot ellátó alkalmazottakként a tanárokra vonatkozó, jogszabályban meghatározott általános sztrájktilalom.

A társadalom jelentős részét közvetlenül és személyesen érintő, ez év januári pedagógus sztrájk törvényessége kapcsán a másodfokú bíróság jogerősen megállapította, hogy a sztrájk megtartásának időpontjában sem megállapodás, sem jogerős bírósági döntés nem volt a még elégséges szolgáltatás tárgyában, így az ennek hiányában megtartott sztrájk jogellenes volt.

A sztrájkhoz való alkotmányos jogukkal tehát a pedagógusok is csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály, a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta. Az elégséges szolgáltatás nyújtásának hiányában nem garantálható, hogy a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk időtartama alatt is érvényesüljön.   

Alapvető követelmény továbbá, hogy a gyermekek a sztrájk következtében ne szenvedjenek hátrányt, vagyis az elmaradt oktatást utólag pótolni kell, ideértve azt a helyzetet is, ha ez szükségképpen csak többlet iskolai jelenléttel, a szabadidő rovására lesz megvalósítható. 

Az oktatás a koronavírus járvány idején nagy kihívásokkal küzd. A járványhelyzetre figyelemmel alapvető elvárás, hogy mind a jogalkotó, mind a köznevelési intézmények és pedagógusok a lehető legteljesebb védelmet nyújtsák a fertőzés kockázatával szemben a gyermekeknek. 

Az elmúlt két tanévben a járvány miatti online oktatás nagy terheket rótt a pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre egyaránt. Különösen fontos ezért, hogy a mostani tanévet ne terheljék további olyan konfliktusok, amelyeknek elszenvedői végső soron a gyermekek lehetnek.  Felhívásomban ezért hangsúlyozom, hogy a pedagógus sztrájk miatt felszínre került feszültségek megoldása kizárólag a gyermekek legjobb érdekeit szolgáló módon, a gyermekek oktatáshoz való alkotmányos jogának sérelme nélkül történhet.     

Az Alaptörvény rendelkezése szerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását, ezért különösen aggályos minden olyan érdekképviseleti szervezetek vagy pedagógusok részéről történő megnyilvánulás, amelyben arra kérik a szülőket, hogy tevőlegesen szegjék meg alaptörvényi kötelezettségüket és ne küldjék iskolába tanköteles gyermeküket. Hangsúlyozottan kérem ezért mind az érintett szakszervezeteket, pedagógusokat, mind pedig a szülőket, hogy tartsák szem előtt Alaptörvényből fakadó kötelezettségeiket és a gyermekek legfontosabb érdekeit.

Figyelemmel arra, hogy a feladat- és hatáskörömet meghatározó törvény szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak érvényesítésére, elengedhetetlenül szükségesnek tartom rögzíteni, hogy jelen helyzetben a legkiemeltebb szempont a tanuló gyermekek szellemi fejlődésének oltalmazása, ugyanis a sztrájk és ebből következően az oktatás bizonytalan ideig tartó szüneteltetése esetén az ő helyzetük válna a legkiszolgáltatottabbá. Hangsúlyozandó, hogy az oktatásból való kiesés súlyosan negatív hatása nem feltétlenül azonnal, hanem közép vagy hosszú távon jelentkezik. 

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja alapján a sztrájk-helyzet aktuális fejleményeit a gyermeki jogok érvényesüléséért kiemelten felelős alapjogvédő szervként folyamatosan figyelemmel kísérem. Ezúton is tájékoztatom az érintett szülőket, gyermeket és pedagógusokat, hogy ha a tervezett jövőbeni sztrájkkal kapcsolatban felmerül alkotmányos jogaik sérelme, lehetőségük nyílik akár elektronikus formában a panasz@ajbh.hu címen, akár személyesen a fővárosi ügyfélszolgálaton vagy az AJBH idén megnyílt területi irodáiban (Győr, Szeged, Debrecen, továbbá a 2022 márciusában nyíló további három területi irodában Székesfehérváron, Miskolcon és Pécsen) az eljárásomat kérniük.   

Kérem a pedagógus szakszervezeteket és a köznevelési intézmények vezetőit, segítsék elő, hogy felhívásom az érintettek minél szélesebb köréhez eljuthasson. 

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Általános iskolai beiratkozás

TISZTELT SZÜLŐ/ TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ!

Tájékoztatom, hogy a kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a 2021/2022. tanítási évre történő általános iskolai beiratkozás során nemcsak személyes, hanem online úton is lehetőség van beíratni a tanköteles korba lépő gyermekét. Az általános iskola első évfolyamára történő jelentkezésének elektronikus, online formájára 2021. április 10-től nyílik meg az informatikai lehetőség az Ön részére a KRÉTA rendszer felületén keresztül: https://eugyintezes.e-kreta.hu/kezdolap. Az e-Ügyintézés „Beiratkozás Általános Iskolába (BÁI)” felület 2021. április 16-án éjfélig van nyitva. Tekintettel a veszélyhelyzetre, javasoljuk, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, amely nemcsak biztonságos, hanem kényelmesebb is az Ön számára.

Ha módosítani kíván a már elektronikusan beküldött adatokon, akkor ezt úgy teheti meg, hogy jelzi (telefonon, e-mailben, az intézmény által meghatározott módon) az adott intézmény részére a visszavonási vagy adatmódosítási szándékát. Az adatok módosítását az intézmény a KRÉTA felületén a kérés alapján elvégzi. Amennyiben a szülő visszavonja gyermeke jelentkezését, ennek következményeként a BÁI felületen az iskola a benyújtott jelentkezésre a szülő kérése alapján a kérelem benyújtására vonatkozó elutasító határozatot hoz, (hangsúlyozzuk, hogy ez nem a gyermekének felvételéről szóló elutasító határozat!), majd az intézmény saját rendszerében a gyermek adatait a „Beiratkozás visszavonva” státuszba állítja. Ezen műveletek elvégzését követően Ön ismét be tudja nyújtani gyermeke jelentkezését egy másik iskolába.

Amennyiben Ön nem a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti körzetes iskolába íratná be a gyermekét, akkor is meg kell adnia a kötelező felvételt biztosító általános iskola nevét és címét is a jelentkezése során.

Akár körzetes, akár nem körzetes iskolába kívánja beíratni gyermekét, mindenképpen jelentkeznie kell az általános iskolánál, amely jelentkezés a fent jelzett online módon vagy személyesen történhet meg.

Az online beiratkozás esetén a beiratkozáshoz szükséges eredeti dokumentumok bemutatására a 2021/2022. tanév első napjáig (2021. szeptember 1.) kerülhet sor. A beiratkozás adatainak felvétele indokolt esetben, a beiratkozást lefolytató iskola által szabályozott módon, személyesen is megtörténhet 2021. április 15-én és 16-án, a járványügyi veszélyhelyzet miatt megkövetelt egészségügyi szabályok szigorú betartása mellett. Ez a következőképpen alakul iskolánkban: (az intézmény közlendője)

A fentiek után, akár online, akár személyesen történt a jelentkezése az iskolába, a körzettel nem rendelkező általános iskolai osztályok tekintetében, továbbá a körzettel rendelkező iskolákba jelentkező, nem körzetes gyermekek esetében egyaránt legkésőbb 2021. április 23-ig döntenek a gyermekek felvételéről és ezután küldik el a tájékoztatásukat Önnek.

A beiratkozási eljárás során vagy annak lezárása után legkésőbb két héten belül Önnek nyilatkoznia kell arról, hogy gyermeke számára hit- és erkölcstan vagy etika órát választja. A hit- és erkölcstan tantárgy választása esetén meg kell jelölnie, hogy melyik egyház hit- és erkölcstan oktatásának megszervezését kéri majd gyermeke számára. Az iskola a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos, az egyházaktól kapott információkat feltünteti a honlapján.

További tudnivalók

Kötelező beíratás: Akár körzetes, akár nem körzetes iskolába kívánja beíratni gyermekét, mindenképpen jelentkeznie kell az általános iskolánál, amely jelentkezés a fent jelzett online módon vagy személyesen történhet.

Értesítés felvételről: Akár online, akár személyesen történt a gyermek jelentkeztetése az iskolába (a körzettel nem rendelkező általános iskolai osztályok tekintetében, továbbá a körzettel rendelkező iskolákba jelentkező, nem körzetes gyermekek esetében egyaránt) legkésőbb 2021. április 23-ig döntés születik a gyermek felvételéről vagy elutasításáról, melyről a szülőnek / törvényes képviselőnek tájékoztatást küldenek.

Elutasítás esetén: Ha a nem körzetes iskolába jelentkezés elutasításra került, akkor a szülő/ törvényes képviselő az elutasító döntés véglegessé válásától számított 5 napon belül kötelesek megerősíteni a körzetes iskolába történő beíratási szándékukat. Ezt elegendő online módon megtenni a fentebb meghatározott E-ügyintézéses felületen.

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok, adatok megadása kapcsán Ön segítséget kérhet a gyermeke óvodájától – óvoda OM azonosítja, gyermekük oktatási azonosítója tekintetében. Természetesen iskolánk fenntartója, a Békéscsabai Tankerületi Központ is rendelkezésre áll a körzetes iskolákkal kapcsolatos információk, az online vagy a személyes beiratkozás rendjével kapcsolatos kérdések esetén.

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Tájékoztató az 1. évfolyamra történő beiratkozásról

Békéscsabai Tankerületi Központ

KÖZLEMÉNY
a Békéscsabai Tankerületi Központ fenntartásában működő általános iskolák
1. évfolyamára történő beiratkozásról

A Békéscsabai Tankerületi Központ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (7) bekezdése, valamint A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (Vili. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 22. § (1) bekezdése alapján jelen közleményben teszi közzé az általános iskolai beiratkozás idejét, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejét.

A 2020/2021. tanév rendjéről szóló 27/2020. (Vili. 11.) EMMI rendelet 7. § alapján a 2021/2022. tanévre történő általános iskolai beíratás időpontjai:

2021. április 15. (csütörtök)
és
2021. április 16. (péntek)

A 2021/2022. nevelési, illetve tanévre történő óvodai, valamint általános iskolai beiratkozásról szóló 19/2021. (III. 10.) EMMI határozat 2. pontjának értelmében a 2021/2022. tanévre elektronikus úton (online módon) is be lehet iratkozni, amelynek a részleteiről az intézményi honlapon későbbiekben tájékozódhatnak. Ebben az esetben a beiratkozáshoz szükséges iratok bemutatására a tanítási év első napján kerül sor.

Az Nkt. 50. § (7) bekezdése szerint a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a jogszabályban meghatározott időszakban kell beíratni.

A tankötelessé váló gyermeket a fent megjelölt időpontban a szülő köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító vagy választott iskola első évfolyamára.

Az Nkt. 50. § (1) bekezdése és az EMMI rendelet 23. § (3) bekezdése alapján a felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, amelyről írásban értesíti a szülőt.

A jelentkezés elutasítása esetén az Nkt. 37. § (2) és (3) b) bekezdése alapján a szülő a gyermek érdekében eljárást indíthat a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül. A tanulói jogviszony létesítésével kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem esetében a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést.

Amennyiben a választott iskola a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő az EMMI rendelet 22. § (2) bekezdése értelmében köteles gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.

Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (kötelező felvételt biztosító iskola).

 Bánki András
tankerületi igazgató

Eredeti közlemény itt megtekinthető.

Szerző: Ruck Roland | Közzétéve: telt el a közzététel óta